A monostor falai között élő szerzetesek napja igen korán, éjjel 2 és 3 között kezdődött az éjjeli virrasztó zsolozsmával. Ezután a reggeli dicséret következett, a nap első miséje, majd a reggeli elfogyasztása. A premontrei rend a hagyományos szerzetesi hórák imarendjét követte, amely napi nyolc imádságot tartalmazott. Az imádságok közti időszakban ki-ki a maga feladatát végezte. A monostorban papnevelés, kódexmásolás, sörfőzés és hiteleshelyi – azaz a korabeli „közjegyzői” – munka is folyt, egyes rendtagok a nép között prédikáltak, a laikus testvérek pedig a földeken dolgoztak. A napot a közös esti dicséret és a vacsora zárta.
Hogyan gazdálkodtak a monostor szerzetesei a középkorban és a kora újkorban?
A monostor környezetében szántóföldek, tavak, erdők, gazdasági épületek voltak. A birtokok – amelyek adományok útján kerültek a rend tulajdonába – biztosították a prépostság lakói számára a megélhetést. A mezei munkát a laikus testvérek, azaz a monostor fel nem szentelt tagjai végezték. A megtermelt javakat a prépost utasításának megfelelően használták fel. A szerzetesek saját szükségletükre a monostorban raktározták a megtermelt javakat, de a település szegényei részére is rendszeres adományokat juttattak.
Monostori gasztronómia. Mit ettek és mikor a sági premontrei szerzetesek a középkorban?
A középkorban és a kora újkorban a szerzetesek naponta csak kétszer étkeztek, a két böjti időszakban, adventben és nagyböjtben pedig egyszer, ilyenkor csak ebédet fogyasztottak. Fogadalmuknak megfelelően csak igen egyszerű fogások kerültek az asztalra, gyümölcs, kása, kenyér formájában. Húst egyáltalán nem ettek.
A szerzetesek ismerték a sör készítésének fortélyait is. A sör igen hasznosnak bizonyult a rendtagok számára, tápláló volt, elkészítése ekkor még nem volt különösebben bonyolult, és ami fontos, böjt idején is fogyaszthatták a monostor lakói.
Munka a monostorban
A sági monostor a hitéleti tevékenységek mellett a középkorban úgynevezett hiteleshelyként is működött, ami manapság kvázi a közjegyzői feladatoknak felel meg. A szerzetesek tanult, írástudó, nyelvekben és jogtudományban jártas emberek voltak. A megszerzett tudást igyekeztek a köznép javára is kamatoztatni.
A sági monostor prépostja – azaz vezetője –, Fegyverneki Ferenc 1510-től az összes magyarországi premontrei közösség egyetemes felügyelője, latin szóval visitatora is lett. Tevékenyen részt vett a premontrei rend megreformálásának mozgalmában, a világi kézre került premontrei javak visszaszerzésében.
Tanulás és munka a sági monostorban
Fegyverneki Ferenc premontrei szerzetes 1506-ban lett a sági prépostság elöljárója. A monostor a vezetése alatt virágzásnak indult. A hiteleshelyi munka mellett kódexmásolás és papnevelés is folyt a sági prépostság falai között. A tehetséges, a lelkipásztori szolgálatra és a premontrei életformára elhivatott ifjakat írni-olvasni tanították, elsajátították a latin nyelv, a teológia, a liturgia és a retorika tudományát, hogy aztán felszentelt szerzetespapként szolgáljanak a nép között.
A korban igen drága kódexeket nagy becsben tartották, a fontos tudást őrző köteteket a szerzetesek folyamatosan másolták színes tintákkal – betűről, betűre. A kész kódexlapokat időtálló, leggyakrabban bőrkötéses tartós kötetté fűzték egybe, így őrizve a tudást a következő nemzedékek számára.
