Projekt bemutatása
A beruházás célja a közös történelmi örökséget képviselő műemlék rehabilitációja és a középkori eredetű épület megmentése. Olyan, a műemlékvédelmi követelményeknek megfelelő épület kialakítása a cél, amelyben magas színvonalú, a modern kulturális, rendezvényturisztikai igényeknek megfelelő, egyedi, regionális szinten is versenyképes, élményalapú turisztikai attrakció létrehozása valósul meg. A beruházás az értékelvű hasznosítás és örökségmegőrzés mellett a turisztikai vonzerőfejlesztés, a nem-formális oktatás, a vidékfejlesztés, a munkahelyteremtés és a gazdaságélénkítés céljainak is teljeskörűen megfelel.
A ma látható műemlék épület az egykori, 13. században román stílusban emelt, majd a 15. században gótikus stílusban újjáépített premontrei prépostság monostorának romjaiból került kiépítésre barokk stílusban a 17. század végén és a 18. század első harmadában.
Az ipolysági premontrei prépostságot a Hont–Pázmány nemzetség alapította a 13. században. A középkorban Ság monostora a premontrei rend egyik leggazdagabb és legjelentősebb prépostsága volt. Már alapításakor bőséges adományokban részesült, története folyamán többször átépítették, és különböző funkciókat töltött be. Régészeti feltárások során megtalálták a késő Árpád-kori járószintet, amely a monostor létesítésével egykorú volt, de ez alatt előkerültek a korábbi megtelepedés nyomai is, illetve kora Árpád-kori kerámiatöredékek, amely alapján biztosra vehető, hogy a szerzetes atyák nem lakatlan területre érkeztek. A monostor késő Árpád-kori falalapozásai két nagyobb, csarnokszerű épület egykori létéről árulkodnak. Az Árpád-kori épületeket – az ásatásokból nyert információk alapján valószínűsíthetően – később alapozásig visszabontották, helyükre új falakat emeltek. A késő középkori, gótikus kiépítés markáns emlékei a kolostornégyszög főfalai és a falakhoz illeszkedő, gerendák által keretbe foglalt téglapadló. A prépostságot a 15. században többször feldúlták, többek közt a husziták, ekkortól kezdték megerődíteni, olyannyira, hogy a 16. században már komoly helyőrség állomásozott benne. A premontrei szerzetesek az oszmán seregek előretörésével otthonukat elhagyva elmenekültek a területről, és nem is tértek vissza. Az 1552-es török hadjárat során harc nélkül feladták védői az erődített monostort, az oszmánok pedig részben lerombolták az épületet. A törökök kiűzése után, a 17. század végén a jezsuita rend vette birtokba a területet, ők barokk stílusú gazdasági épületet emeltek a prépostság romjaiból, amelybe belefoglalták a monostor egykori részleteit, például a kerengő falait is. Az ekkor beépített keleti és déli oldali impozáns árkádívek ismét megtekinthetőek lesznek.
Jelen projekt célja az évtizedek óta üresen álló, leromlott állapotú épület rehabilitációja, az építészeti, műszaki, restaurátori felújítási munkálatok első ütemének elvégzése. Emellett a műemlék épület látogathatóságának kialakítása is megkezdődik.
Az első ütem műszaki tartalma egyebek mellett magába foglalja az épület alapozásának megerősítését, a földszinti falak, illetve a belső oszlopok vízszigetelését. A jelenlegi rendkívül rossz állapotú, menthetetlen tetőszerkezet elbontásra került, helyére új, korhű tetőzet épült. A fedélszerkezetet tartó, az alsóbb szinteken lévő galériás faszerkezetek részben helyreállításra, a jelenlegi fafödémek és téglaboltozatok megerősítésre, valamint kiegészítésre kerültek. A munkálatok a barokk műemlék külső vakolásával, nyílászáróinak behelyezésével és belső munkálataival folytatódnak.
Az épület a helyreállítás befejezése után teljes körűen látogatható lesz, falai között kialakításra és megnyitásra kerül az Ipolysági Premontrei Prépostság Látogatóközpont. A premontrei és jezsuita múltra visszatekintő, a történelmi idősíkokat megjelenítő, interaktív elemekkel ötvözött modern, élményalapú kiállítás fő fókusza a szerzetesek életmódja lesz – a mindennapok, az ünnepek, a napirendek és a tevékenységek látványos installációk formájában elevenednek meg. Helyet kapnak a premontrei és a jezsuita rend történetét és egyedi jellemzőit bemutató infografikák, valamint a rendalapítók, Szent Norbert és Loyolai Szent Ignác élettörténetei is. Ismertetésre kerül a monostor építéstörténete, valamint Fegyverneki Ferenc sági prépost élete és a prépostság középkori és kora újkori mindennapjai. Bemutatásra kerülnek a feltárások során előkerült leletek, kőfaragvány-töredékek. A kiállítás kitekintést nyújt a 12–16. századi magyarországi premontrei prépostságok történetére és építészetére is. Az egykori prépostság premontrei kori állapota látványos, tapintható 3D-s maketten is megtekinthető lesz, ugyanakkor a középkori szerzetesi birtokgazdálkodás mindennapjaiba is betekintést nyer a látogató. A látogatóközpontban ajándékbolt is helyet kap.